Ezen intézkedések a jelenlegi szabályok szerint a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIV. törvény hatályvesztéséig, de legalább február 8-ig mindenképpen érvényben maradnak.
- A 2020. december 30-át követően indult ügyekben a 687/2020. (XII. 29.) Kormányrendelet kiterjeszti a vészhelyzet alatt az építkezések kapcsán az egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságot, így
- a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek (eddig 300 négyzetméterben volt maximálva);
- ilyen épület kivitelezése a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben foglaltak mellett a (2) és a (3) bekezdések szerinti kivitelezési dokumentáció alapján is végezhető;
- ilyen épület esetén a tervezői művezetés igénybevétele nem kötelező, illetve a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 5. § (4) és (5) bekezdése nem alkalmazandó (300m2 feletti bővítésre így nem kell építési engedély), az egyszerű bejelentés határideje pedig a megvalósítás megkezdését megelőző 15 nap;
- amennyiben építési engedély alapján kívánja végezni az építtető a tevékenységet, az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak;
- az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) felületén történő bejelentést követően ha a hatóság a kitűzésen nem vesz rést, a kitűzés szakszerűnek tekintendő;
- az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt szankció megállapításának legfeljebb két alkalommal van helye, ezt követően a hatóság az épület lebontását rendeli el.
- a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek (eddig 300 négyzetméterben volt maximálva);
- A 689/2020. (XII. 29.) Kormányrendelet szerint a vészhelyzet időtartama alatt teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül a jognyilatkozat, mely olyan pénzügyi szolgáltatási szerződéshez kapcsolódik, melyet a 26/2020 MNB rendelet szerint auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy auditált elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer használatával kötöttek meg. Ezt a nyilatkozatot bírósági vagy hatósági eljárás esetén a pénzügyi intézmény a peres felek rendelkezésére köteles bocsátani, ennek elmulasztása esetén a nyilatkozatban foglaltakat vélelmezni kell. A jognyilatkozatot akkor lehet elektronikus rendszer igénybevételével megtenni, ha ahhoz az (ügy)fél kifejezetten hozzájárult és a felek jognyilatkozatának megtételére valós idejű kapcsolat keretében kerül sor. A kapcsolódó teljes kommunikáció rögzítésre és igény esetén a fél rendelkezésre bocsátása a pénzügyi intézményt terheli.
- A 732/2020. (XII. 31.) Kormányrendelet értelmében az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés, illetve az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor. A hitelezőnek tehát 2021. január 31-ig a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 38/B. § (1) bekezdése alapján elkészített írásbeli tervezetet, 2021. január 31-ét követően pedig az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania.
- A 657/2020. (XII. 24.) Kormányrendelet szerint a vészhelyzet ideje alatt az orvosok elektronikus úton is továbbíthatják a beteg részére a keresőképteleség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995.Kormányrendelet 5. számú melléklete szerinti nyomtatványt, ezt a munkavállaló pedig szintén továbbíthatja elektronikus úton a foglalkoztató számára. A foglalkoztató a beérkezett nyomtatvány átvételét hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
