CEO Outlook 2020

• A KPMG Magyarországon a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum keretében mutatta be idei globális vezérigazgatói kutatását KPMG CEO Outlook 2020 címmel.

• A kutatás szerint 2020 elején még minden második, nyár végére viszont már csak minden harmadik cégvezető bízott 2,5%-ot meghaladó mértékű éves növekedésben a következő 3 évre vonatkozóan.

• A klímaváltozás miatti aggodalmak ugyan nem szűntek meg, de a cégvezetőket foglalkoztató kockázatok fontossági sorrendjében a társadalmi kérdések (pl. vállalati felelősségvállalás és a munkaerő értékének védelme) előbbre kerültek.

• A digitalizáció fontosságáról a járvány hónapjai megerősítették a cégvezetőket: 5-ből 4 vezető szerint kiemelt figyelem jutott erre a területre a karanténidőszakban.

A KPMG CEO Outlook 2020 a világ legjelentősebb piacainak meghatározó cégvezetői körében végzett felmérés, amelynek során a vezetőket három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről kérdezik. Nem meglepő, hogy a 2020-as évben ez a felmérés rendhagyóra sikerült. Mivel január és február folyamán 1 300 vezérigazgató körében végzett véleménykutatás megállapításai a tavaszi COVID-19 járvány miatt hamar elavultak, ezért a nyár végén szűkebb körben megismételték a lekérdezést, hogy az eltelt hónapok tanulságai nyomán változó várakozások is beépülhessenek a kutatás eredményeibe.

A világgazdaság szempontjából borúlátóak, saját cégük fejlődésében bíznak

A  KPMG CEO Outlook 2020 markáns szempontváltást tárt fel a cégvezetők hozzáállásában. Év elejéhez képest felerősödtek bizonyos meglévő trendek: a fenntarthatóság, a digitalizáció, a rugalmas foglalkoztatás – vezérfonallá váltak az üzleti stratégia kialakításában. Jelentősen csökkentek a növekedési várakozások.  Míg az év elején a vezetőknek 46 százaléka bízott abban, hogy cége legalább évi 2,5%-os növekedést fog produkálni a következő 3 évben, addig nyár végére jócskán csökkent az arányuk: már csak 35%-uk tartotta ezt lehetségesnek. Ugyanakkor a vállalati kilátásokkal kapcsolatban még így is bizakodóbbak a vállalatvezetők, mint országuk vagy a világgazdaság sorsát illetően. A jövőben tervezett technológiai innovációkban látják vállalatuk üzleti folyamatainak stabilizálását, cégük  alkalmazkodóképességének növelését és az előrelépést pl. az ügyfélélményben javításában.

Új kockázatok, új kihívások

Általánosan vélemény, hogy egy új üzleti stratégia bontakozik ki, ahol az eddigi felerősödő trendek mellett új szempontok formálják a vezérigazgatók hozzáállását. A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményét talán a kockázatok újraértékelése hozta.

Év elején még 12-ik helyre rangsorolták a megkérdezettek a munkaerőbe történő befektetések értékmegőrzésének kockázatát, ez nyár végére az első helyre ugrott, megelőzve az ellátási lánc zavara és a klímaváltozás által okozott üzleti kockázatot is vagy az újjáéledő territorializmustól való félelmet.

„A járvány nem csak azért fenyegetés, mert kulcsfontosságú munkatársakat időszakosan nélkülözni kell a munkából, hanem azért is, mert a kiépült struktúrák és HR stratégiák alapjaiban változnak meg a körülöttünk zajló események hatására” – mutat rá a CEO Outlook egyik legfontosabb tanulságára Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója. „A vírusválság által felkavart munkaerőpiaci helyzet világszerte elsődleges kockázattá lépett elő. Tartósan csökkenő árbevétel és volumen mellett egy vállalatnak mérlegelnie kell, hogy megtarja a munkaerőt és ezzel cash flow terhet vesz a nyakába; vagy a költségtömegét – benne a bérköltséggel – szerényebb gazdasági kilátásokhoz igazítja. Ez összetettebb kérdés, mint egy profitabilitás számítás. A nem körültekintően hozott döntés, a rosszul megválasztott stratégia hosszútávon a fenntartható növekedést veszélyeztetheti jelentősen rombolva a munkatársi elkötelezettséget és egyben reputációs veszteséget is okozva.”

A klímakockázat sem szűnik meg

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a cégvezetők – a járvány hatására – átértékelték a kockázatokat, hanem arról, hogy a cégvezetők a COVID-járvány miatt sokkal egységesebben szemlélik a vállalatukat és annak környezetét. A klímaváltozás okozta aggodalmak továbbra is ugyanúgy megjelennek, ám beágyazva a kiemelt jelentőségű társadalmi hatásba.

A korlátozások klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatásait a megkérdezett cégvezetők majd kétharmada megőrizné olyan intézkedésekkel, mint kevesebb üzleti utazás, rugalmasabb munkavégzés, lokális üzleti lehetőségek jobb kiaknázása. Egyes szektorokban kénytelenek elismerni, hogy a klímaváltozás komoly kockázatot jelent a vállalkozásukra, 65% jelezte, hogy még a személyes pozícióját is veszélyeztetve érzi.

Összetettebb szerep, nagyobb felelősség

A társadalmi szerepvállalás személyes és vállalati szinten már év elején is kiemelt fontosságot élvezett. A jelenlegi kiélezett helyzetben a megkérdezett vállalatvezetők, úgy érzik, hogy erősebb elvárás van velük és a szervezetükkel szemben, 5-ből 4 vallotta, hogy újra meg kellett fogalmazni a vállalata küldetését, és hasonló arányban számoltak be arról is, hogy személy szerint is erősödött bennük a felelősségtudat, jobban azonosultak a válság következtében vállalataik társadalmi szerepének súlyával. Tovább csökkent azon cégvezetők aránya, akik vezetői szerepüket elsődlegesen a részvényesi érték maximalizálásában látják mérhetőnek. Immár csak a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede értett ezzel egyet.

A világ legnagyobb vállalatainak vezetői közül 65% gondolja, hogy amikor a kormányok válságkezelési képességébe vetett bizalom csökken, akkor az emberek joggal várják el a vállalkozások és a civil szféra erősebb együttműködését. „Elkötelezettebb és aktívabb szerepvállalással a vállalatok a fenntartható, a környezettudatos és a társadalmilag hasznos mellé állnak, társadalmi ügyek megoldásához járulnak hozzá meg- vagy újrafogalmazott küldetésük által vezérelve” – hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A távolságtartás közelebb hozta a digitális transzformációt

A megkérdezett topmenedzserek 80%-a vélte úgy, hogy a pandémia hatására felgyorsultak a digitalizációs folyamatok, 30%-a állította, hogy évekkel előbbre tartanak a digitalizációban, mint azt a normális üzletmenetben vizionálták. A válaszadók 69%-a számolt be arról, hogy valószínűleg csökkenteni fogja az irodaterületet, és kétharmaduk véli úgy, hogy a digitalizáció által szélesedett a potenciális munkaerő elérésének lehetősége. „Az üzleti korszellem még nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A rugalmas munkavégzés, az alternatív értékesítési csatornák, a vevők elvárásainak és magatartásának elemzése olyan prioritások, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a rugalmasan reagáló vállalatok számára” – véli Kórász Tamás, a KPMG Menedzsment Tanácsadásának vezető Partnere.

Összességében az olyan innovációk, mint a járvány nyomán felgyorsított digitalizáció, és egyéb technológiákba történő befektetés kiutat jelenthetnek a válságból. Erre vezethető vissza az is, hogy az egyes vállalati várakozások bizakodóbbak mint az országra, vagy a világra vetítve megfogalmazott előrejelzések. „A cégvezetők a jelek szerint átérzik a kihívás súlyát, őszintén látják a szektorukra, cégükre és rájuk leselkedő veszélyeket, ugyanakkor vannak reményt adó stratégiai elképzeléseik.”

A tanulmány, számos további részlettel, itt érhető el angol nyelven:

Az ESG kötvények hozamát több tanulmányban is elemezték (pl. BIS: Green bond finance and certification 2017). Ezek alapján az látszik, hogy a zöld kötvények átlagos hozama jellemzően alacsonyabb, mint a nem minősített kötvényeké, ám a hosszú távú fenntarthatóság miatt is a kötvények árfolyama stabilabb, a szórása kisebb, azaz a kockázata alacsonyabb. Az alacsonyabb kockázatot mutatja az is, hogy a Fidelity 2020-as adatai alapján a magasabb ESG minősítéssel rendelkező kibocsátók kötvényei szignifikánsan jobban teljesítettek a koronavírus járvány okozta stresszhelyzetben. Ennek oka lehet, hogy a fenntartható módon működő cégek hitelkockázata közép-, és hosszútávon alacsonyabb, és ezt értékelik a befektetők.

Zöld cégek részvényei

Másik relatíve könnyen elérhető zöld pénzügyi befektetés a ’zöld’ cégek részvényeinek megvétele. Ahogy a kötvényeknél, a részvények esetében sem mindig egyértelmű, hogy számít zöldnek. Ezen témakört jelen cikkünkben nem vizsgáljuk, azzal az előző elemzésünk foglalkozott.

A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a KPMG kutatásai szerint rövidtávon nem feltétlen jelennek meg a fenntarthatósági faktorok, de közép-, hosszútávon ezen faktorok jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez: jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatás palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket.  

Az látható, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek hozama magasabb lehet.

A Fidelity amerikai részvényekre vonatkozó kutatása, és az Amundi nemzetközi kutatása is arra jutott, hogy minél jobb egy cég ESG-minősítése, annál kisebb volt az árfolyamvisszaesése a koronavírus beindulása utáni időszakban. A Fidelity szerint a legjobb ESG minősítésű amerikai cégek részvényei 3,8 százalékkal teljesítettek jobban mint az S&P500 index, viszont a legrosszabb ESG minősítésű cégek részvényei 7,4 százalékkal nagyobbat estek az indexnél. Az Amundi szerint a legjobb ESG besorolású cégek Amerikában 4, Európában pedig 1,5 százalékkal teljesítettek jobban a vonatkozó indexeknél.

Fenntartható befektetési alapok

Az átlagos befektetők részére könnyen elérhető másik fenntartható befektetési kategória az ESG befektetési alapok. Ezek olyan eszközökbe fektetnek, amely fenntarthatók és megfelelnek többek között a ’zöld’ követelményeknek. 2020 első negyedévében a Morningstar kutatásai alapján az Egyesült Államokban 10,5 milliárd dollárt fektettek ESG alapokba, ami minden ellenkező gazdasági folyamat ellenére megdöntötte a szegmensbe áramló tőke 2019 utolsó negyedévében felállított rekordját (elsősorban a részvényalapokba áramlott tőke). Ezen negyedévben az ESG befektetések háromnegyede ETF-ekbe történt (tőzsdén kereskedett alapok), mely komoly emelkedés a megelőző évhez képest, amelyben 40% volt az ETF-ek részaránya.

Júniusban szintén a Morningstar publikált elemzést, amely szerint a vizsgált 745 európai bejegyzésű fenntartható alaptöbbsége túlteljesítette hagyományos társait 3-5 és 10 éves időtávon is, illetve a koronavírus okozta sell-off során is a fenntartható befektetések egy kategória kivételével túlteljesítették hagyományos társaikat.

Míg az MSCI World index márciusban 14,5 százalékos visszaesést produkált, az ESG alapok 62 százaléka ennél jobban teljesített, részben azért, mert az ESG alapok által preferált szektorokat kevésbé érintették a kijárási korlátozások, illetve a social distancing szabályok: ezekben az alapokban felülreprezentáltak a technológiai cégek, ugyanakkor például a komoly krízisbe került kőolaj-szektor, vagy a nemzetközi légiszállítás nem képezi az ESG alapok célcsoportját.

Érdekes adat az is, hogy a 10 évvel ezelőtt már létező esg alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, ez a szám hagyományos befektetési alapok esetén mindössze 46 százalék, ami jól mutatja a magasabb túlélési arányt.

Ezek alapján is megdöntöttnek lehet tekinteni azt a mítoszt, mely szerint a fenntartható pénzügyi befektetéseknek rosszabb a teljesítményük, az ESG befektetések összességében nagyobb eséllyel teljesítik túl hagyományos párjaikat és ellenállóbbak a gazdasági krízisekkel szemben is.

Európai trendek

A luxemburgi KPMG 2019-ben és 2020-ban is széleskörű kérdőívben vizsgálta a globálisan már 30 billió dollárt meghaladó értékű fenntartható befektetések megítélését az európai alapkezelők körében, és a válaszok a motivációkat is jól kirajzolták. A hedge fundok 72 százaléka szerint az ESG-befektetések legfőbb motorja az intézményi befektetők érdeklődése. Láthattuk korábban, hogy az ESG a hosszabb távú befektetésekben játszik leginkább pozitív szerepet, így nem meglepő a nyugdíjalapok és a biztosítók kiemelt érdeklődése.

Az intézményi befektetők mellett a fiatalabb generációt emelik ki a kutatások, mint a fenntartható befektetések motorját. Az egyre növekvő vagyonnal és befolyással rendelkező 1980 és 2000 között születettek 81 százaléka érdeklődik komolyan a válaszadóknál fenntartható befektetési formákról. A millenniumi generáció tagjai a tapasztalatok szerint kétszer akkora eséllyel fektetnek fenntartható alapokba, mint az idősebb befektetők, és 49 százalékuk hoz befektetési döntéseket társadalmi szempontok alapján (is), így az alapkezelők zöldülése értelmezhető a fiatalabb generáció megszólításaként, az ő igényeikhez igazodásként is.

A válaszadók többféle, akár párhuzamosan folytatható ESG stratégiát neveztek meg: 52 százalékuk a fenntarthatóság integrálására törekszik a hagyományos befektetési folyamatokba. Az alapok fele alkalmaz negatív szűrést, azaz hagy fel azoknak a részvényeknek a vásárlásával, amelyek elidegeníthetik a fenntarthatóságra sokat adó ügyfeleket: a Norvég Állami Nyugdíjalap például 2019-ben döntött úgy, hogy a jövőben nem fektet be fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos vállaltok papírjaiba. Az alapkezelők csaknem egyötöde emelte ki az „impact investinget, mely specifikus, mérhető társadalmi vagy környezeti pozitív hatások elérésére koncentrál a befektetés során.

Ugyanakkor az ESG befektetéseknek korlátai is vannak. A megkérdezettek 63 százaléka szerint ilyen a konzisztens minőségi adatok hiánya, 36 százalékuk pedig az egységes terminológiát hiányolta.

Miért éri meg a zöld pénzügyi termék? Mi van a háttérben?

Fontos kérdés, hogy mi teremt értéket a zöld befektetések, pénzügyi termékek kapcsán. A zöld pénzügyi termékek a zöld beruházások megvalósítását támogatják, ezek megtérülésének sok aspektusa van, amiből most kettőt emelnénk ki:

• A zöld beruházások kapcsán sok embernek a megújuló energiák vagy éppen az elektromos autók jutnak eszébe, de ennél vannak jóval nagyobb pozitív hatással bíró beruházások is, például a hatékonyság javítási projektek körében. Gondoljunk csak egy-egy egyébként sok ember szemében zöldnek gondolt nagy IT cégre, ahol némelyiknél 1-1 szerverpark energiaigénye egy kisváros energiaigényével ér fel. Esetükben a hatékonyság javítására is sokféle mód van kezdve a programkódok optimalizálásától, vagy éppen a szerverpark helyválasztásáig (pl. északra teszik, ahol hideg van és nem kell klíma). Nagyon sok tevékenység során a jelenlegi ismereteink szerint a környezeti terhelést megszüntetni nem tudjuk, viszont környezeti oldalról az is nagyon jelentős lépés, ha a hatékonyság javulás okán csökken a környezeti terhelés. Ezt kicsiben is el lehet kezdeni: ha például javítjuk a cégünk energiahatékonyságát, vagy csökkentjük a keletkezett hulladék, selejt mértékét, akkor az nem csak a pénzügyi eredményeket javítja, hanem a környezetre is pozitív hatással van.

• A zöld, fenntartható befektetések másik jelentős értékteremtője, hogy közép-, hosszútávon is fenntartható marad az üzleti modell, és ez a cégek hosszú távú előnyök melletti elköteleződését jelzi. Egyre több hitelintézet azért is kezdte elkerülni a nem fenntartható módon működő szektorokat, cégeket, mivel a közép-, hosszútávú hiteleik visszafizetése kérdéses lehet. Itt nemcsak a szénipar bizonyos elemeire gondolhatunk, hanem olyan szempontból is fenntartható üzleti modellre, hogy a gyártó által készített termékekre mennyire fenntartható a kereslet. Erre is számtalan példát látunk a közelmúltból is, megfelelő alkalmazkodás hiányában például a túlnyomórészt egyszer használatos műanyagot gyártó cégek fenntarthatósága, így jövőbeli helyzete is bizonytalan lehet.

Kutatások alapján látható, hogy a ’zöld’ befektetések nemcsak társadalmilag lehetnek értékteremtőek, hanem üzleti szempontokból is, ehhez azonban szükséges a megfelelő keretszabályozás kialakítása, és a lehetséges befektetők edukálása is.

Szakértőink cikke megjelent a Portfolion. A cikk elérhető itt.