Mint előzetesen bejelentették, a járványügyi helyzet kezelését szolgáló rendelkezések finanszírozására létrehozott Járványügyi Alap feltöltésével összefüggésben a kiskereskedelemi és hitelintézeti szektort értintő különadó bevezetéséről született döntés.
Kiskereskedelmi különadó
A kiskereskedelmi különadó részletszabályait az április 14-én közzétett 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletben („Rendelet”) rögzítették, mely Rendelet május 1-én lép hatályba.
Az újonnan bevezetett kiskereskedelmi különadó jelentős hasonlóságokat mutat a 2010-2012 között hatályban lévő ún. válságadó kereskedelmi szektort érintő rendelkezéseivel, mindazonáltal bizonyos szempontból túl is mutat azokon, hiszen a belföldi vállalkozások mellett meghatározott esetben a külföldi vállalkozásokat is az adó alá vonja.
A Rendelet értelmében adóköteles az alábbi kiskereskedelmi tevékenységek végzése:
- Gépjármű, gépjárműalkatrész, illetve motorkerékpár és motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme (TEÁOR 45.1, 45.32, 45.40 a megjelölt kivételekkel);
- Fenti kategóriákba nem tartozó egyéb kiskereskedelem, ideértve az áruházi, piaci és interneten történő kiskereskedelmi tevékenységet is (TEÁOR 47.1-47.9).
Azon külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén, mely tevékenységét nem belföldi fióktelep útján végzi, a különadó-kötelezettség a vevő részére belföldön teljesített termékátadása útján keletkezik.
Az adó alapja belföldi adóalany esetén a fenti tevékenységből származó nettó árbevétel, külföldi adóalany esetén az áfa nélküli nettó ellenérték, növelve az adóalany által értékesített áruk beszállítója részére nyújtott szolgáltatásból, továbbá a beszállító által biztosított engedményből származó bevétel összegével.
Az adó mértéke az adóalapra vetítve sávosan növekvő:
- 500 millió Ft-ig 0%,
- 500 millió és 30 milliárd Ft között 0,1%,
- 30-100 milliárd Ft között 0,4%,
- 100 milliárd Ft fölött 2,5%.
Azon társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások esetén, amelyek kapcsolt vállalati viszonya a Rendelet hatályba lépését követően végrehajtott átalakulás (kiválás, szétválás) miatt áll fenn, vagy amennyiben az adó alanya adóköteles tevékenységéhez szükséges eszközeit a Rendelet hatályba lépését követően kapcsolt vállalkozása számára átadja vagy használatba adja, adókötelezettségüket csoportszinten határozzák meg, kivéve, ha bizonyítható, hogy ezen tranzakciók végrehajtása nem adóelkerülést, hanem kizárólag gazdasági érdekeket célzott.
Az adóalanyoknak 2020. május 31-ig adóelőleg-bevallási és -befizetési, majd azt követően a veszélyhelyzet fennállása alatt minden hónap utolsó napjáig adóelőleg-befizetési kötelezettsége áll fenn. Az adóelőleg összege a Rendelet hatályba lépése napján elérhető legutolsó beszámolóban rögzített, ennek hiányában a tárgyévre várható adóköteles nettó árbevétel évesített összegének 1/12-ed része.
Az esedékes adóelőleg az adózó kérelmére arányosan mérsékelhető, amennyiben az adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért árbevétel nem éri el a megelőző év azonos havi árbevételének 60%-át.
Az adó éves összege a 2020. május 1-ét magában foglaló adóévre vonatkozóan meghatározott adóalapra vetítve időarányosan, a Rendelet hatályba lépésétől a veszélyhelyzet fennállásáig terjedő időszaknak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összegeként számítandó. Az éves adókötelezettség bevallása a veszélyhelyzet megszűnését, vagy, amennyiben az korábbra esik, az adóév végét követő 30 napon belül esedékes.
Hitelintézeti különadó
A járványügyi helyzettel összefüggő hitelintézeti különadó részletszabályait az április 14-én közzétett 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletben rögzítették, amely szintén május 1-jén lép hatályba.
E rendelet értelmében a hitelintézetek a járványhelyzetre való tekintettel a 2020. adóévben különadó megfizetésére váltak kötelezetté. A hitelintézetek a különadó összegét 2020. június 10-ig külön nyomtatványon kötelesek bevallani, továbbá június 10-ig, szeptember 10-ig és december 10-ig megfizetni, egyenlő részetekben.
A különadó alapja az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszegből az 50 milliárd forintot meghaladó rész. A különadó mértéke 0,19%.
Ugyanakkor, az adózók élhetnek a lehetőséggel, hogy a megállapított adófizetési kötelezettséget csökkentik a Tao. törvény szerint látványcsapatsport támogatása céljából fizetett összegnek azzal a részével, amelynek terhére a társasági adóban adókedvezményként még nem vette igénybe (a csökkentés legfeljebb a rendkívüli adókötelezettség 50%-áig terjedhet).
A Pénzügyminisztérium – sajtóközleménye alapján – egy olyan módosítást kíván benyújtani a különadótörvényhez, amely szerint a hitelintézetek a fentieket figyelembe véve megállapított különadó összegét a következő öt évben egyenlő részletben le tudják vonni a pénzügyi szervezetek különadójából.
