Hírlevél – 2025. május
Az Európai Unió 2023/2225 számú, fogyasztói hitelmegállapodásokra vonatkozó irányelve (CCD II) alapjaiban formálja át a fogyasztói hitelezés szabályait. A fogyasztóvédelem erősítését célzó rendelkezések számos új megfelelési terhet rónak a hazai piaci szereplőkre. A tagállamoknak 2025. november 20-ig szükséges beépíteniük az irányelvet saját jogrendjükbe. Hazánkban még nincsen információ arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen tartalommal fog megjelenni a nemzeti jogszabály, ám a határidő közeledtével e téma kiemelten aktuális. A reguláció fontossága abban is áll, hogy a változó szabályozás a növekvő elvárások mellett teret nyithat az olyan innovatív finanszírozási megoldások továbbfejlesztésének, mint a „Buy Now, Pay Later” (BNPL, magyarul „vásárolj most, fizess később”).
A CCD II a korábbi CCD I-et váltja fel, és célja, hogy a szabályozás alkalmazkodjon az online elérhető új hitelfajtákhoz, és egységesebb, fogyasztóbarátabb keretrendszert teremtsen az EU-n belül a fogyasztói hitelek kezelésében. A fogyasztóvédelem erősítésével az ügyfelek átlátható, érthető információt kapnak a termék feltételeiről. A BNPL kapcsán felmerült egyik legfontosabb aggály, a túladósodás ösztönzése, pedig csökkenthető a kötelező hitelképességi vizsgálat, valamint a költségtudatosság növelésének segítségével, melyeket a szabályozás immár kötelezővé tesz a BNPL konstrukciók esetében is. A szabályozásnak köszönhetően az EU-s piac egységesebbé válik, és elősegíti a szolgáltatások kondícióinak könnyebb összehasonlíthatóságát is. Az irányelv tehát átfogó uniós keretet teremt a fogyasztói hitelezésre, melynek hatálya a korábbinál szélesebb körre terjed ki, és új követelményeket támaszt a hitelezőkkel szemben a felelős és átlátható hitelezés biztosítása érdekében.
A módosítás árnyoldala, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak és fintech vállalkozásoknak jelentős új terhekkel kell szembenézniük a megfelelés megteremtésekor. Az irányelv ugyanis a 200 euró alatti kölcsönökre és a BNPL-termékekre is kiterjed, megszüntetve a korábbi értékhatár miatti mentességet. Ennek révén minden 100 000 euró alatti fogyasztói hitel a szabályozás hatálya alá kerül, beleértve azokat a konstrukciókat is, amelyek eddig kamat- és díjmentességük vagy rövid futamidejük okán kiestek a felügyelet alól. Ez komoly változás például a BNPL-szolgáltatók számára, akiknek eddig nem kellett a fogyasztói hitelekre vonatkozó előírásokat alkalmazniuk.
A hitelezőknek kötelező lesz alaposan ellenőrizniük az igénylők fizetőképességét a szerződés megkötése előtt. Az irányelv előírja, hogy a hitelnyújtók részletes és releváns információk alapján bírálják el, vissza tudja-e fizetni a fogyasztó a kölcsönt – ezzel előzve meg a túlzott eladósodást. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a határon átnyúló hitelezők hozzáférjenek a helyi hitelinformációs adatbázisokhoz, megkönnyítve a megfelelő hitelképesség-értékelést minden piaci szereplő számára.
Jelentős hangsúlyt kap a transzparens és felelős kommunikáció. Minden hirdetésnek világosnak, közérthetőnek és nem megtévesztőnek kell lennie. A reklámokban például a „Figyelem! A hitelfelvétel pénzbe kerül.” Kötelező figyelmeztetést kell alkalmazni. Tilos lesz olyan reklámokat közzétenni, amelyek a hitelfelvételt bagatellizálják vagy anyagi előnyként tüntetik fel – például azt sugallják, hogy a hitel javítja az adós pénzügyi helyzetét, vagy hogy a korábbi tartozások nem befolyásolják az új hitel elbírálását. A tagállamok akár be is tilthatják azokat a hirdetési gyakorlatokat, amelyek „könnyű és gyors” hitelszerzést hirdetnek, vagy például engedményt kínálnak a hitelfelvétel feltételéül. Emellett standardizált formátumú, részletes előzetes tájékoztatót kell a fogyasztóknak adni a szerződéses feltételekről még a szerződéskötés előtt, beleértve a teljes hiteldíj mutató (THM) egyértelmű bemutatását is. Azon felül, hogy a fogyasztók 14 napon belül indoklás nélkül elállhatnak a szerződéstől, amennyiben nem kapták meg a szükséges információkat és szerződési feltételeket, úgy elállási joguk 12 hónap és 14 napra növekedhet.
A tagállamoknak kötelező lesz biztosítani, hogy minden hitelező és hitelközvetítő megfelelő hatósági engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel rendelkezzen, és felügyelet alatt álljon. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a BNPL-szolgáltatók – csak felügyeleti jóváhagyással, illetve regisztrációval folytathatják tevékenységüket, és működésüket a kijelölt hatóságok (Magyarországon várhatóan az MNB) ellenőrzik majd. A nemzeti hatóságok feladata lesz továbbá az irányelv betartásának ellenőrzése és a jogsértések szankcionálása.
Az MNB egyébként korábban már jelezte aggodalmait a BNPL jellegű konstrukciók kapcsán. Rámutatott, hogy az ilyen halasztott fizetési megoldások jelenleg nincsenek a hitelnyújtásra vonatkozó szabályok hatálya alatt (a hazai jogszabályi környezet tehát jelenleg hézagos) – nem minősülnek klasszikus hitelnek, így az adósságfék-szabályok és egyéb prudenciális előírások nem érvényesülnek rájuk. Az BNPL-szolgáltatókkal kapcsolatban felmerült aggályok között szerepel, hogy gyakran nem végeznek kellően alapos jövedelem- és hitelképesség vizsgálatot és hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás hiányos lehet, ráadásul e szolgáltatók sokszor határon átnyúlóan, külföldi joghatóság alatt működnek – mindez fokozott kockázatot jelent az ügyfeleknek.
Az új előírások összességében, jelenlegi felkészültségi szintjüktől függően, komoly adminisztratív és működési terhet rónak majd a piaci szereplőkre. A hitelintézeteknek és fintech cégeknek be kell rendezkedniük rendszereik, folyamataik és dokumentációik átalakítására. Például a kötelező figyelmeztetések miatt módosítaniuk kell reklámanyagaikat és a honlapon megjelenő tartalmaikat, át kell alakítaniuk hitelbírálati folyamataikat a szigorúbb jövedelem-ellenőrzés érdekében, valamint be kell vezetniük az új ügyféltájékoztató sablonokat és ügyféljogokat a gyakorlatba. Azoknak a fintech cégeknek, amelyek eddig engedély nélkül kínáltak halasztott fizetési megoldásokat, most tevékenységi engedélyért kell folyamodniuk, valamint fel kell készülniük a folyamatos hatósági adatszolgáltatásra és ellenőrzésre. Mindez jelentős erőforrási és megfelelési (compliance) kapacitásokat fog lekötni a szektorban – különösen igaz ez a kisebb, innovatív fintech vállalkozásokra, melyeknek eddig nem kellett ilyen szintű szabályozói megfeleléssel foglalkozniuk.
Bár az irányelv uniós szinten már hatályba lépett 2023. végén, a nemzeti jogba történő átültetés még folyamatban van. Magyarországon – ahogy a többi tagállamban is – 2025. november 20-ig kell megalkotni és kihirdetni az irányelvnek megfelelő új vagy módosított helyi jogszabályokat. Az uniós előírások szerint az új rendelkezéseket 2026. november 20-tól kell majd alkalmazni a gyakorlatban. Ez a menetrend azt jelenti, hogy jelenleg (2025 közepe felé) még nem végleges a hazai szabályozás, bár a főbb irányvonalak már kirajzolódnak az irányelv alapján. Képlékeny a helyzet abból a szempontból is, hogy a nemzeti jogalkotó bizonyos mozgástérrel rendelkezik az irányelv átültetésekor. Például dönthet arról, hogy bevezet-e konkrét THM- vagy kamatplafont, milyen szigorúan szabályozza a reklámtilalmakat, vagy éppen milyen engedélyezési rendszert alkalmaz a BNPL szolgáltatók számára.
A végleges szöveg hiányában is érdemes a piaci szereplőknek proaktívan elkezdeni a felkészülést, vagyis egyrészt stratégiai, üzleti szempontból megvizsgálni, hogy vélhetően az engedélyszerzés irányába lépnének-e, és amennyiben igen, hogy a meglévő tárgyi-személyi feltételek, rendszerek, folyamatok és alkalmazott kontrollok alapján milyen készültségi szinten állnak, megfelelnek-e az MNB jelenlegi, pénzügyi intézményekre vonatkozó ajánlásainak, elvárásainak.
Bár az új irányelv elsősorban a kockázatok mérséklésére és a fogyasztók védelmére koncentrál, a változások egyúttal új lehetőségeket teremthetnek a fintech szektor és értéket a fogyasztók számára. A szabályozás újításai optimizmusra adnak okot annyiban, hogy megfelelő alkalmazkodással új üzleti modellek és szolgáltatások bontakozhatnak ki, amelyek profitálnak a tisztább és biztonságosabb piaci feltételekből. Az elkövetkezendő időszakban a kulcsszavak a proaktivitás, fegyelmezett megfelelés és felelős innováció lesznek a pénzügyi szolgáltatók számára, hogy az új előírásoknak megfelelve és a lehetőségeket kiaknázva teremthessenek értéket ügyfeleiknek.
A BNPL szolgáltatókról megjelent korábbi cikkünket itt éri el: BNPL: egy pénzügyi szolgáltatás, ami nem az, aminek látszik
A hírlevelet készítette: Barna Evelin és Nagy Annabella
