KPMG Financial Risk&Regulation

Az EBA felülvizsgálta az elvárásait a lejárat nélküli betétek IRRBB modellezésével kapcsolatban

Az EBA felülvizsgálta az elvárásait a lejárat nélküli betétek IRRBB modellezésével

Hírlevél – 2025. március

A 2025-ös év a banki könyvi kamatlábkockázatok (IRRBB) szabályozásának terén sem kezdődött eseménytelenül. Az EBA kiadta a 2024-es IRRBB hőtérképben (EBA/REP/2024/02^[1] felvázolt ütemterv első riportját (EBA/REP/2025/04)^[2], amelyben elsősorban a lejárat nélküli betétek modellezésének gyakorlatait tárja fel és tesz rá javaslatokat, ugyanakkor a kiegészítő NII mértékek és a fedezeti stratégiák terén is történtek előremutató lépések. Ez fontos mérföldkő a kamatkockázat felügyelése tekintetében, ugyanis az EBA a szektor kifejezetten változatos gyakorlatait áttekintve a minimum elvárások kialakítására törekszik, egyelőre még csak kommunikációs szinten, de már ezeket a szempontokat is érdemes a bankoknak figyelembe venni a modellek felülvizsgálata során.

Az új fejleményekhez szorosan kapcsolódik az MNB ICAAP/ILAAP/BMA kézikönyv frissítéséről szóló 2025 januári, valamint az új bázeli kamatláb sokkokról és az IRRBB hőtérképről szóló 2024 áprilisi hírlevelünk, amelyeket ajánlunk a téma iránt érdeklődőknek.

Lejárat nélküli betétek viselkedési feltételezései

Az EBA a hatástanulmányai jelentős modellezési és árazási különbségeket azonosítottak a lejárat nélküli betétek (NMD ~ Non-Maturing Deposit) terén az egyes intézmények gyakorlatai között. A jó gyakorlatok egységes kialakítása érdekében az EBA azonosította azon kockázati faktorok listáját, amelyek befolyásolják az NMD-k viselkedését, továbbá gyakorlati eszközöket ajánlott a felügyeletek számára az NMD modellek hatékony monitoringja érdekében:

az NMD feltételezések (átárazódási kategóriák, stabil állományok, érzékenység a piaci kamatokra, mozgások a kapcsolódó betéti termékek között) összehasonlítása az intézmények között,
fordított stressz tesztek lebonyolítása, amelynek során olyan NMD feltételezéseket azonosítanak, amelyek az IRRBB limitek megsértésével járnának,
szakértői döntések és historikus adatok elemzése,
az EBA által listázott alapvető felügyeleti feltételezések alkalmazása a banki modellek értékelése során.

Kiegészítések az NII mértékekhez

A felügyeleti és a jó banki gyakorlatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a kockázatok hatékony azonosítása és mérése érdekében a hagyományos NII kockázati mértékek mellett kiegészítő elemzések is szükségesek. Az EBA az alábbiakat listázta:

Valósan értékelt tételek átértékelődési kockázata. A tőkemegfelelés szempontjából fontos annak vizsgálata, hogy a piaci kamatmozgások hatására átértékelődő, a számvitelben valósan értékelt tételek miként mozgatják meg az eredményt, és a szavatolótőkét. Kiemeljük, hogy a számviteli kezelési eltérések, azaz, hogy az átértékelődés nincs kimutatva, az OCI-ban, vagy a PnL-ben jelenik meg, a tőkemegfelelésre a gazdasági hatásoktól eltérő hatást gyakorolhatnak, ezért fontos a megfelelő mérések, stressz teszt keretrendszerek kialakítása. Megjegyezzük, hogy az SOT-ról szóló RTS konzultatív változata (EBA/CP/2021/36)^[3] még tartalmazta a lehetőséget a valós értékelési hatások figyelembevételére, ugyanakkor a végleges változatba ez nem került bele.
Adminisztratív kiadások, általános költségek és nettó díjbevételek. Ezek az elemek egyfajta pufferként szolgálhatnak az NII változásainak ellentételezésére, különösen, ha érzékenyek a kamatok változására.
Beágyazott veszteségek/nyereségek a kamatlábak és a piaci feltételek múltbeli változásai miatt. Egyes bankoknál tapasztalat volt, hogy az instabil vagy koncentrált forrásállomány miatt nem tudtak a forrásoldalon akkora relatív hasznot elérni, mint amennyit az eszközök átértékelődésén veszített. Más intézményeknél viszont, amelyek jelentős stabil betéti állománnyal rendelkeztek, megfigyelhető volt, hogy a forrásokat csak késleltetve és a várthoz képest kisebb mértékben kellett átárazni, amely egy extra nyereséget jelentett.

Kereskedelmi marzs a lejárat nélküli betéteken

Az EBA megfigyelései alapján az intézmények egy jelentős hányada nem alkalmaz szcenárió függő kereskedelmi marzsot az NMD állományára az NII számítások során. Az EBA a következő szempontokat emelte ki, amelyeket érdemes figyelembe venni a marzsok modellezése során:

A jelenlegi marzsok figyelembe vétele, és ezek esetleges zsugorodása a szcenáriótól függően.
A nulla vagy negatív kamatkörnyezettől való távolság, ugyanis a több esetben törvényi vagy reputációs okokból indokolt feltételezni, hogy a betéti kamatok nem lehetnek negatívak.
Az átárazódás késlekedése, ugyanis indokolt feltételezni, hogy a betéti kamatok néhány hetes, hónapos, vagy akár nagyobb késlekedéssel, és csak több lépésen keresztül követik le a piaci kamatok változásait.

Fedezeti stratégiák

Az EBA elemzései szerint az intézmények nagyrészt kamatswapokat alkalmaznak a természetes fedezetek után megmaradó kitettségek csökkentésére, ugyanakkor a gyakorlatok nagymértékben különbözhetnek az intézmények és a pozíciók méretétől és komplexitásától függően. A mikró fedezeteket például tipikusan a kötvények esettében alkalmazzák, míg a hitelek és betétek esetében a makró fedezeti stratégia a megszokott.

Ezzel kapcsolatban az EBA két fontos ajánlást tett:

A kamat derivatív ügyeletnek nem spekulációs, hanem fedezeti célt kell szolgálni, például a lejárat nélküli betétek fedezésének célja a prudens IRRBB menedzsment kell, hogy legyen, nem pedig a hozamoptimalizáció.
A források viselkedési modelljeinek maguknak a forrásoknak a speciális tulajdonságait kell figyelembe vennie, és a mérleg másik oldalán lévő eszközök átárazódási jellegének nem lenne szabad a modellre hatást gyakorolniuk.

Közép-hosszú távon az EBA hozzá fog járulni az IASB (International Accounting Standards Board ~ Nemzetközi Számviteli Standard Testület) DRM (Dynamic Risk Management ~ Dinamikus kockázatkezelés) projektjéhez, mivel az releváns hatással fog járni a bankszektorban. A DRM célja egy új makró fedezeti elveken alapúló számvitel modell kifejlesztése, amely az intézmény dinamikus kamatkockázat-kezelési hatékonyságának elemzésén alapul, csökkentve a működési terheket az IAS 39 szerinti elvárásokhoz képest. A projekt tervek szerint 2025 2. második negyedévében várható a tervezet publikálása. Hosszú idő után került ebbe a fázisba a projekt, ugyanis még 2014-ben jelent meg erről konzultációs anyag.

Következő lépések

Az EBA folytatni fogja az IRRBB-vel kapcsolatos munkálatait az alábbiakra fókuszálva:

Együttműködés a Bázeli Bizottsággal a 2023 bankválság tapasztalatainak feldolgozása érdekében, valamint együttműködés a IASB-vel a DRM projekt keretében.
A BCBS által újrakalibrált sokkok európai implementációja. Megjegyezzük, hogy az MNB a P2G-ben már elvárja ezek alkalmazását, ahogyan arról a 2025 januári hírlevélben már írtunk.
Az NMD feltételezésekre, fedezeti stratégiára és az egyéb termékekre vonatkozó kereskedelmi marzsokra vonatkozó iparági gyakorlatok további feltérképezése és javaslatok tétele.

Eurózónás betéti idősorok alakulása

Kiegészítő elemzésként megnéztük az eurózónában a betétekre nyújtott kamatok alakulását az elmúlt időszakokban, amikor több kamatkörnyezet is hatása is látható volt. A lakossági és vállalati idősorok (1. ábra, 2. ábra, 3. ábra, és 4. ábra) egyaránt mutatják, hogy a látra szóló és lekötött betéti kamatok, illetve a látra szóló és teljes betéti állomány aránya számos esetben csak késéssel reagál a piaci kamatok változására, az alkalmazkodás hónapokig, akár 1-2 évig eltarthat. A 3 hónapos feltörhető betétek állományával kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezeknek csak Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban van jelentős állománya, a többi országban elhanyagolhatók. Az adatok forrása az ECB Data Portal^[4].

A jövőbeli hatások hatékony becslésének a folyamatok alapos megértésén, észszerű feltételezéseken, megfelelő modellezési technikákon, és szükség esetén alaposan indokolt szakértői véleményeken kell alapulnia. A napi frekvenciájú idősorokra épülő modellek alkalmazása esetén szükséges a szezonális hatások kezelése is, amelyekre a 2024 októberi hírlevelünk mutat egy példát. A betéti modelleket érdemes összekötni a likviditási kockázatkezeléssel, az FTP keretrendszerrel és az üzleti tervezéssel is a szinergiák kihasználása érdekében.