A KPMG Energetikai és Közüzemi Hírlevelében szakértői anyagokat, rövid elemzéseket és iparági információkat osztunk meg. 

2024 Q2 kiemelt eseménye – szakmai vélemény

Felpöröghet a lakossági EKR

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) arra kötelezi a hazai energiakereskedőket (villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag forgalmazókat), hogy energiahatékonysági beruházásokat eszközöljenek a végfelhasználók oldalán.

A rendszerben a szereplők kvótákat, ún. fehér bizonyítványokat szereznek olyan energiahatékonysági beruházások kapcsán, amelyekben közreműködtek. Ezeket a kvótákat a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal HEM-nek (Hitelesített Energia Megtakarításnak) definiálja. Ha a kötelezett saját maga által támogatott beruházásokkal nem szerzi meg a szükséges mennyiségű, adott évi HEM-et, akkor megvásárolhatja azokat olyan piaci szereplőktől, akik az adott évben a szükségesnél több HEM-et állítottak elő, de ha ezt sem teszi meg, akkor büntetést kell fizetnie a magyar államnak (50.000 Ft/GJ).

A rendszert 2021-ben vezették be, azóta a kereskedőkre kivetett energiamegtakarítási kötelezettség mennyisége folyamatosan növekedett, és idén elérte a maximumát (3 millió GJ/év, évi megtakarítási cél: 1,3%), ami további 3 évig, 2027 év végéig biztosan fenn is marad, azután az újabb és újabb megtakarításokra vonatkozó kötelezettség 3 év alatt csökken (2030-ig tartalmaz egyelőre előirányzott értékeket az EKR).

Általánosságban elmondható, hogy egy nagyobb értékű, de sok energiamegtakarítással járó beruházás olcsó HEM-eket kínál a kötelezetteknek, akik éppen azért az első években éppen az ilyen beruházásokra törekedtek.

Az egyszerűen megszerezhető HEM-ek ideje azonban lejárt, a legjobb (egyszerű, de nagy megtakarítással járó) projekteket jórészt elvégezték, és az évente beszerzendő HEM mennyiség is folyamatosan növekedett mostanáig. Ezen a ponton kerülnek az EKR térképére a kisebb beruházások, azaz a lakossági projektek, hiszen a sok kicsi sokra megy elve alapján erről a piacról is sok HEM szerezhető be.

Az EKR-ben a lakossági szektorban azonban jellemzően kevésbé költséghatékony az egységnyi energiamegtakarítás elérése, mint az ipari szektorban. Ezt lényegében a kisebb projektméret, a finanszírozhatóság és az aggregálás nehézségei és az információs akadályok okozzák. Így elmondható, hogy Európa más országaiban is (összesen 2024-ben 13 országban működik a magyarhoz valamilyen formában hasonló EKR rendszer) az a jellemző, hogy a lakossági épületek korszerűsítését alternatív intézkedésekkel együtt, kombináltan segítik elő, vagyis például állami támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, adójóváírások alkalmazásával.

A piaci szereplők pontosan tudják, hogy ezen a piacon azok lesznek sikeresek, akik automatizált módon, gyorsan és egyszerűen tudják intézni a lakossági projektek adminisztrációját és sok kisebb projektet tudnak egyszerre, vagy egyféle sablon eljárással adminisztrálni, hiszen ez nagymértékben csökkenti az egy HEM-re jutó fix költséget.

Az ilyen egyszerűsített és automatizált lakossági EKR projektekben nagyon sok piaci szereplő érdekelt, hiszen a HEM-ek folyamatosan felértékelődnek, ahogy egyre többet kell beszerezni belőlük, és ahogy fogynak a nagy és egyszerű projektek.

A lakossági és közületi megtakarítások ösztönzésére két kedvező szabálymódosításra is sor került 2023 év végén Magyarországon. A 2015. évi LVII. Törvény az energiahatékonyságról c. törvény módosítása az alábbiak szerint történt:

  • a lakossági épületenergetikai intézkedések esetében igénybe vett állami támogatás esetén a kötelezett a megtakarítás 70%-át az EKR kötelezettség teljesítéseként számolhatja el [6.§ (4)]
  • a legalább hároméves élettartamú lakossági és középület energiamegtakarításnál 2024. január 1-től az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást kétszeres szorzóval lehet elszámolni a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítésekként [10.§ (4)].

A kedvezőbb elszámolás lakossági épületfelújítási intézkedéseinek hatása egyelőre még nem ismert.

A lakossági EKR-nek további lendületet adhat a kormány idén júliusban induló Otthonfelújítási programja is 108 milliárd forint értékben, amely mintegy 20 ezer családi ház legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérését célozza meg.

Ebbe a gondolkodásba olyan partnerek is bevonhatók, mint a lakossági projekthez hitelt nyújtó bankok, vagy a helyi önkormányzatok, amelyek jó szervezés esetén ugyancsak kivehetik a részüket a lakossági EKR-projektek csokorba kötéséből, egyszerűsítéséből és – végső soron – kiaknázásából.