A kockázati környezet átalakulása, a bizonytalanság növekedése
Viharos széllökések, magas és elhúzódó hullámok, rossz látási viszonyok. Vitorlás nyelven a másodfokú viharjelzés elemeivel írható le az a gazdasági helyzet, amiben a kockázati vezetőknek minden nap felelős vezetői és szakmai döntéseket kell hozniuk. A bizonytalanság rég nem látott mértéket öltött. Ilyen kamatkörnyezet és ekkora infláció kezelésében a szakmabeliek legnagyobb részének még nincs tapasztalata, miközben – tekintettel a geopolitikai feszültségekre – a hagyományos gazdasági eszköztár hatásossága is megkérdőjeleződött.
Ilyen körülmények között végeztük el újra a hazai pénzügyi szektor 32 vezetőjével a 3 évente szokásos kockázatkezelési felmérésünket. A bankok, biztosítók és alapkezelők CRO-i már 2019-ben aggódtak amiatt, hogy az akkori felívelő gazdasági ciklus meddig tartható fenn. Ma már tudjuk, hogy az azóta eltelt időszakban válságból válságba jutottunk.
meghaladó többség szerint a hagyományos hitel- és piaci kockázatok tovább növekednek
esett vissza a CRO-k vállalkozó kedve egyes innovatív technológiákat illetően
vár növekedést a fejlesztési erőforrások tekintetében a biztosítók CRO-i között
Legfontosabb megállapítások
A kockázati vezetők felhatalmazása tovább növekedett: 92%-uk az igazgatóság tagja, vagy közvetlenül a CEO-nak jelent, ami a bankok és alapkezelők esetében már 100%.
A szerepkör egyre inkább letisztul, a befolyás, eltérő mértékben, de tovább növekszik. A bankoknál egyre jellemzőbb, hogy a kockázatvállalás és a kockázati kontroll vezetése egy kézbe kerül.
Az alapkezelők kockázati vezetőinek közel 70% tapasztalt növekvő befolyást a stratégia kialakításánál és az információkhoz való hozzáférésben.
A kockázattudatosság és kockázati kultúra megerősítése a bankok CRO-i szerint a legnagyobb hozzáadott érték, 90% gondolta ezt fontosnak, ami számottevő növekedés a 2016-os és 2019-es értékekhez képest.
A kisebb szervezetű alapkezelőknél a kockázatok pontos mérésén, csökkentésén és fedezésén, valamint arányos beárazásán van a hangsúly.
Hasonlóan a 2019-es és 2016-os eredményekhez, a CRO-k továbbra is a stratégiai döntéshozatalba való bekapcsolódás mértékét látják sikerességük legfontosabb fokmérőjének.
Bár javul az adatminőség, továbbra is hátráltatják a szakmát az IT rendszerek hiányosságai, és előtérbe kerültek az erőforrás problémák is.
Számottevően visszaesett az optimizmus a fejlesztési erőforrások növekedésére vonatkozóan. A biztosítók CRO-inak már csak 16% vár növekedést.
Az erőforrások szűkössége megköveteli a priorizálást. Ennek megfelelően 2019-hez képest megosztottabbak lettek a CRO-k az erőforrások területek közötti allokációját illetően.
Előtérben vannak a készségek és a szakértelem, illetve a kockázati rendszerek és az adatminőség, mint vezető cél. Miközben a munkatársak fejlesztése az alapkezelőknél 2019-ben még nem állt az érdeklődés homlokterében, most csaknem 70%-uk ad nagyobb hangsúlyt ennek, míg a biztosítók a belső kommunikációt fejlesztenék, sokkal inkább, mint a más szektor béli válaszadók.
A nagyméretű intézményeknél a kockázati kultúra fejlesztése kiugróan a legfontosabb, náluk a válaszadók 72%-a helyezne erre hangsúlyt.
További szabályozói szigorítás érzékelhető, miközben az újonnan megjelent ESG követelmények jelentik a legnagyobb kihívást.
Bár az előző felmérés szerint a hagyományos kockázat típusok relatív jelentősége csökkent, az elmúlt 2 évben a CRO-k ismét tapasztalják a piaci és hitelkockázatok növekedését, amelyek az előttünk álló években tovább nőhetnek. Hosszú távon az ESG és a cyber kockázatok kerülnek fókuszba.
A konzervatív termékstratégiák a támogatottak. A bankoknál a zöld hitelek (95%-ban), a biztosítóknál a hagyományos kockázati életbiztosítás és az egészségbiztosítás a nyertesek. Visszaesett a lakásbiztosítások támogatása, az alapkezelőknél nagyot ugrott az egzotikus alapok elutasítottsága (közel 70%).
A válaszadók 85%-a jelentős kockázatforrásnak látja a visszaeső gazdasági teljesítményt és az elszálló árakat / kamatokat. Az aggodalmakat fokozza a forint gyengülése és volatilitása, illetve a geopolitikai feszültségek.
A kockázatok és bizonytalanság növekedésével alábbhagy az innovációs kedv. A mesterséges intelligencia a kockázati területeken a 3 évvel ezelőtti 60%-hoz képest már csak a válaszadók 30%-nál kap kiemelt prioritást. Csökken a techcégekkel való együttműködés támogatottsága.
Az ESG, amellett, hogy az innováció egyik motorja is lehet, a szektorok közötti szakmai összefogás terepévé is válhat.
Hogy mit hoz a jövő, természetesen nem tudhatjuk. A felkorbácsolt vizeken hullámtörések nehezítik a hajózást, de a pénzügyi szektorok cégei letisztult és megerősödött kockázatkezelési funkciókkal navigálnak a zord vizeken. A CRO-k számára továbbra is a stratégiai döntésekbe való bevonódás a siker legfontosabb mércéje, és bíztató, hogy ebből a szempontból jó úton járnak. CRO elemzéseinkkel mi is szeretnénk hozzájárulni a talpon-maradáshoz és a jó döntésekhez.